A gazdasági haszonállatok egyik legfőbb haszonteremtő képessége az utódok létrehozása. A különböző ivarzási problémák esetén az elvárt éves szaporulat elmaradhat, az üres napok száma növekedhet, ezzel jelentős veszteségeket eredményezve. Az ivarzási problémák a sertéságazatban különösen a nyári meleg hónapokban akár 5%-os termeléskiesést is okozhatnak! Lehetőség van speciális gyógynövény-kombinációk alkalmazására az ivarzás megindulásának serkentésére, melyek hatékony, biztonságos és gazdaságos alternatíváját jelentenek...

Élettanilag minden szuka, minden ivarzás után álvemhesnek tekinthető, hiszen hasonló hormonális állapotba kerül (magas P4 koncentráció), mint a vemhes állatok. Az, hogy az álvemhesség klinikai tünetekben is megjelenik-e, egyedenként változik. Tünetei közül leggyakoribb a „babázás” az apró játékokkal, az ivarzás után már akár harminc nappal meginduló tejelválasztás, a has térfogatának megnövekedése. Extrém esetben akár fals szülőfájások is jelentkezhetnek. A tejtermelés megindulásáért és fennmaradásáért az agyalapi mirigyben termelődő prolaktin felelős. Ennek termelődése hatékonyan gátolható a kabergolinnal, amely a többi ergolin származékhoz hasonlóan a D2 receptorokra hatva intenzív dopamin agonista hatást vált ki. Kabergolint tartalmaz a most forgalomba került Finilac 50 mikrogramm/ml belsőleges oldat is. Alkalmazásával megszüntethető a tejelválasztás kutyákban és macskákban, és megszüntethetők az álvemhesség kellemetlen tünetei is....

 Jó néhány külföldi és hazai kutató vizsgálata alapján kijelenthetjük, hogy a Holstein tehén elvesztette azt a fajta képességét, hogy látványos tüneteket mutasson ivarzása alkalmával. Ennek is jelentős szerepe volt számos, különféle ciklus-szinronizációs, illetve indukciós módszer kidolgozásában, amelyekről az alábbiakban még szólunk. Valaha a tehén ivarzási viselkedése 12-15 óra volt, azonban ez manapság jelentősen lecsökkent, és az ivarzási tünetek intenzitása is jóval gyengébb. Egy vizsgálat szerint egy átlagos tejelő telepen az állomány 24%-a gyenge ivarzási tüneteket mutat (<1,5 „megállás”) és az üzekedésük csupán kb. 8 órán át tart, ami rendszerint az éjszakai-kora hajnali órákra tehető. Az ivarzások időtartama is rövidült 30%-a kevesebb, mint 4 órát ivarzik, amiben a tejtermelés mértéke is szerepet játszik....

Valaha a tehén ivarzási viselkedése 12-15 óra volt, azonban ez manapság jelentősen lecsökkent, és az ivarzási tünetek intenzitása is jóval gyengébb. Egy átlagos tejelő telepen az állomány 24%-a gyenge ivarzási tüneteket mutat (<1,5 „megállás”) és az üzekedésük csupán kb. 8 órán át tart, ami rendszerint az éjszakai-kora hajnali órákra tehető. Ilyen körülmények között logikus, hogy az ivarzók keresésére alapozott mesterséges megtermékenyítési programok hatékonysága nem megfelelő – Magyarországon a két ellés között eltelt idő 440 nap felett van, miközben a gyakorlati szakemberek által reálisan elérhetőnek tartott idő 390 nap. Ökölszabályként elmondható, hogy ha az első vemhesítési kísérletet az ellés után 80 napnál hosszabb idővel végzik, akkor célszerű ivarzásszinkronizálási programot használni....