HOT Sparks - шаблон joomla Оригами

logo

vissza a kezdőoldalra

A pontos kereséshez, kattintson a nyilra és válassza ki a területet ahol keresni szeretne.

Terméket keresek
Szakirodalmat keresek

Cookie elfogadása

Ez a weboldal cookie-kat használ az online felhasználói élmény növelése érdekében. Ön az oldal használatának folytatásával beleegyezik a cookie-k használatába. .

Elfogadom a feltételeket

Összefoglaló a XII. Praxismenedzsment Konferenciáról 1.

Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 2018. november 17-án rendezte meg immár 12. alkalommal az Állatorvostudományi Egyetemen a Praxismenedzsment Konferenciát. Nagy megtiszteltetésként, Dr. Nagy István agrárminiszter úr elfogadta meghívásunkat a kongresszusra és inspiráló megnyitó beszédet tartott a közel 700 összegyűlt kollégának.

Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 2018. november 17-án rendezte meg immár 12. alkalommal az Állatorvostudományi Egyetemen a Praxismenedzsment Konferenciát. Nagy megtiszteltetésként, Dr. Nagy István agrárminiszter úr elfogadta meghívásunkat a kongresszusra és inspiráló megnyitó beszédet tartott a közel 700 összegyűlt kollégának.

„ A 230 éves állatorvos képzés nemcsak olyan szakembereket biztosított a történelem folyamán, akik lehetővé tették az élelmiszer ellátás biztosítást, hanem olyan értelmiségeket is, akik a polgári értékrend képviseletével biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak. Az állatorvos feladata vidéken a gazdálkodó ember hitét erősíteni, szolgálni. A parasztemberek vezetőként tekintenek az állatorvosra, ez nemcsak hatalom, hanem nagy lehetőség is, amire napjainkban is nagyon nagy szükség van.

Az elmúlt évtizedek alatt az állattartás átalakult, kiürültek az ólak, egyre kevesebben, főleg a megmaradt néhány idős ember műveli a kertet. Ezzel a vidéki élet fő vonzereje szűnt meg: az önellátás adta létbiztonság és olcsó megélhetés.

Szándékunk olyan akció, program indítása, ami visszafordítja ezt a folyamatot, ebben az állatorvosok együttműködésére is számítunk, mert az ő munkájuk nélkül nem létezik gazdaságos állattartás.

Nyissuk rá az emberek szemét arra, hogy érdemes tartani 10 tyúkot, vagy két disznót a saját szükségletünkre! Adjuk vissza a vidék tartását, gerincét! Cél, hogy a fiatalok számára ismét vonzóvá tegyük a vidéket, megtöltsük ezt a díszletet élettel – ehhez arra is szükség van, hogy rendezzük a vidéki állatorvoshiányt.

Az állatorvosi munka hatékonyságát mutatja, hogy az afrikai sertéspestistől sikerült a sertésállományt megóvni, kizárólag vaddisznókban fordultak elő esetek.

A másik új kihívás az antibiotikum-mentes állattartás. Ehhez minőségi tudás kell, amelynek lényege, hogy nemcsak a tankönyvek tartalma van a fejünkben, hanem kilépve a saját körünkből folyamatosan képezzük magunkat.

Ami a most tanuló utódokat illeti: a tanítvány tiszteli mesterét, de ne felejtsük el, hogy a most felnövekvő generációból lesznek a jövő mesterei.”

 

Dr. Nagy István után Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora lépett a pódiumra. A Rektor úr beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”. 


„A megjelentek közül talán nem mindenki tudja, hogy új agrárminiszterünk, dr. Nagy István, nemcsak állatorvos, hanem egyetemünk

professzora is, aki rendszeresen tart előadásokat és vesz részt az államvizsgákon.

Aki erre az egyetemre jár, annak ez második otthonává válik, és az ide jövetel, a hazatérés jó érzés – én már 45 éve nap, mint nap megtapasztalom.

A praxismenedzsment olyan dolog, amelyet mi még nem tanultunk az egyetemen – az valahogy nem hangzott el, hogy a munkánkért pénzt is kell kérni, ezért is nagyon köszönöm Móré Attilának, hogy felkarolta ezt a témát, és pótolta ezt a hiányzó képzést.

A mai fiatalok másképpen szocializálódtak, az érdeklődési körük egészen más, mint a miénk. Haszonállatokkal nem volt kapcsolatuk. Amikor diplomázás után találkozunk velük, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy semmit sem tudnak, mindent nekünk kell megtanítanunk. Ez azonban nem igaz – sokkal többet tudnak, mint mi, ugyanakkor fel kell karolnunk őket, segíteni abban, amit mi tudunk nekik átadni. Egy felmérés szerint az Állatorvostudományi Egyetem Magyarország legjobb egyeteme: hatszoros a túljelentkezés, 455 pont a felvételi ponthatár, 20 ponttal több, mint az orvosi egyetemek átlaga.

Budapest és a kisállat praxisok felszívták a kollégákat, vidéken már nemcsak a haszonállatok, hanem a kisállatok ellátása is problémás. Az egyik évben megkérdeztük a hallgatókat, hogy milyen területen szeretnének majd elhelyezkedni? 12% akart haszonállatokkal foglalkozni. Ezt követően vezettük be a hetesi rendszert: a hallgatók az első hat szemeszterben egy-egy hetet a haszonállatok között töltenek gondozóként. Először a lovak, majd juhok, és így tovább. Aki saját maga viszi oda a lónak a napi 2x20 liter vizet, az nem fogja azt mondani, hogy egy ló napi 6 litert iszik… A másik eredménye ennek a rendszernek, hogy a mostani negyedéveseknek már 26%-a szeretne haszonállatokkal foglalkozni.

Az Európában első agráregyetemként, 1818-ban alapított Mosonmagyaróvári Egyetem zászlóján szerepel a felirat: „A gazda verejtéke gyarapítja a vagyont”. Arról szó sincsen, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, ezt felejtsük el!
A zászlónak egyébként érdekes a története: mivel ez egy Szűz Máriás zászló, az ötvenes években el akarták égetni. Édesapám egyik barátja a testére tekerve kicsempészte az egyetemről és hosszú ideig rejtegette – évente megszellőztette – és, amikor eljött az ideje, visszaadta az Egyetemnek.”

 

Dr. Sótonyi Péter után Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke vette át a szót, aki bizakodását fejezte az állatorvosi szakma helyzetéről és a praxismenedzsment fontosságáról is beszélt.

„A magyar állatorvosok helyzete elért oda, hogy már bizakodhatunk. Az állatorvosi kar három, szorosan együttműködő pilléren áll: az egyetem által képviselt tudomány, a kamara, és a törvényhozás, amely vonal dr. Nagy István kinevezésével megerősödött. Dr. Nagy István érti a kor problémáit és segíteni akar a törvényhozási támogatással – ezt a szándékát mutatja az is, hogy megtisztelte ezt a

rendezvényt a jelenlétével és előadásával.

A praxismenedzsment jelentősége messze túlmutat a pénzen: munkaügyi kérdések, munkaszervezés, pénzügyi folyamatok optimalizálása. Tudatos praxismenedzsment nélkül összecsapnak az ember feje felett a hullámok, jön a kiégés, alkoholizmus, kábítószer. Nem véletlen, hogy a korai lelki problémák, öngyilkosság tekintetében az állatorvosok világszerte az első helyen állnak.

A praxismenedzsment ezek megelőzését szolgálja. Óriási dolog, hogy Móré Attila 12 éve felismerte ennek a jelentőségét, és útjára indította a Praxismenedzsment Konferenciát. Eleinte ezt még nem értékelték, mert ez nem „szakma”, pedig lassan fontosabb, mint a sebészet. Az itteni ismereteket valóban aprópénzre lehet váltani, köszönet érte Attilának!”

 

 

 

A megnyitó beszédek sorát Dr. Móré Attila, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnöke zárta. 

„Többször megkérdezték tőlem, hogy miért rendezzük meg minden évben ezt a kongresszust? Ennek több oka is van – az egyik az, hogy ha kapunk valamit, abból kötelességünk visszaadni. Visszakapni is jó érzés, ezért is tartozom köszönettel az Egyetemnek a címzetes egyetemi docensi címért, amelyre nagyon büszke vagyok, mert az itt végzett oktatási tevékenységem elismeréseként kaptam.

A másik okot dr. Lancz Endre főállatorvos fogalmazta meg: aki nem tiszteli az elődeit, azt az utódai sem fogják tisztelni.

Nagy szükségünk van a lelki megerősödésre! Most jöttem haza Londonból egy hatalmas állatorvosi rendezvényről. A fő különbség az angol és a magyar kollégák között az, hogy őróluk sugárzott a boldogság. Hatalmas aura volt körülöttük, mosolyogtak, egyik sem panaszkodott. Nekünk is le kellene állni azzal, hogy minden mondatot úgy kezdünk: „az a baj, hogy…” A boldogságot hozzuk el. Az élet nem arról szól, hogy pénzt keressünk minden áron. Ha jól csináljuk, akkor persze a pénz is meg fog jönni. Ne veszítsük el a hitünket, a magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő.

Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek, és köszönöm, hogy segítettetek megteremteni ennek a rendezvénynek a hátterét. Nektek köszönheti az Alpha-Vetnél 500 család a megélhetését.

Itt köszönöm meg annak az 50 embernek a több hónapi munkáját, akik szervezték ezt a konferenciát.

Másik tanulság a London Vet Show-ról, hogy Angliában a praxisokat nem állatorvosok vezetik, hanem gazdasági szakemberek. A menedzsment egy külön szakma, amit az állatorvosok nem tanultak. Ne féljünk alkalmazni egy szakembert, minden tekintetben meg fog térülni!

Részemről ebben úgy tudok segíteni, hogy a cég legjobb szakembereiből összeállítottunk egy vállalkozásfejlesztési csapatot. A „hét mesterlövész” – kérésre elmegy hozzátok, felméri a rendelőt, a környezetet, a gazdasági folyamatokat, és komplex tanácsadást nyújt a környezet, üzlet és a nyereség javítása érdekében.”

 

A megnyitó beszédek után következett az Alpha Díjak átadása, melynek célja az állatorvosi szakma megbecsülése, az állatorvosi hivatás elismerése. Idén, az eddig három kategória mellett megalapítottuk a Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment Díjat, mely tisztelgés mind Dr. Gál Sándor élete és munkássága, mind a kimagasló szakmai munka és példaértékű elhivatottság előtt.

Év Pályakezdő Állatorvosa Díj 2018
Dr. Somogyi Zoltán
Év Állatorvosa Díj 2018
Dr. Faragó Zsolt Károly
Életmű Díj 2018
Dr. Tóth József
 

 

Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment Díj

Dr. Egerszegi Péter
Dr. Seregi Antal
 

Első sztárelőadóként Dr. Baji Balázs olimpikon-állatorvos lépett a pódiumra. Előadásában, melynek címe „Szuper dolog az ambíció, de hol marad az ALÁZAT?” volt, a következő fontos dolgokat mondta:

„16 éve veszek részt a versenysportban és a tanulásban, az egyetem mellett vettem részt a nemzetközi versenyeken, és az olimpián is. Fontos az, hogy büszkék legyünk az állatorvosi hivatásunkra. Egyelőre a sportra helyezem a nagyobb hangsúlyt, de az állatorvoslásban is fejlődni akarok.

Mi a siker titka? Erre sablon nincsen, de elengedhetetlen három dolog. Kezdeném a kudarccal. A sikerhez kell a kudarc is, mert abból tudunk tanulni. A riói olimpián döntősnek kellett volna lennem, de nem tudtam eléggé ellazulni ahhoz, hogy kihozzam, ami bennem volt. Egy évvel később viszont a londoni világbajnokságon már érmes lettem, magyarországi futóként elsőként.

És kellenek apró sikerek, mert azok adnak lendületet, élményt – de ezt is kell tudni kezelni, önkritikával megkeresni, mit lehet még javítani. A sikereket meg kell élni, ebből táplálkozhatunk.

Harmadik a szenvedély. Ez kell a kemény munkához, ez fűszerezi meg a nehéz és boldog pillanatokat egyaránt. 

Szükséges szólnom még néhány dologról: Célokat kell kitűznünk, és pontosan lebontani részletekre, mindennapos tevékenységekre. Az út nagyon fontos, és erőt ad a versenyek előtt a tudat, hogy megtettem, amit kellett.

Motiváltság: hinni kell önmagunkban, de ismerni kell a határainkat is.

Végül az alázat: egyre kevesebb van belőle a sportban is. Az akceleráció adta lehetőségek révén tehetséges fiatalok viszonylag kevés ráfordítással érnek el sikereket, amelybe nagyon bele tudnak kényelmesedni – de alázat híján nem lesz hosszú a karrierjük, mert a többiek utolérik őket. Nem egy nap alatt válik jó sportolóvá vagy állatorvossá az ember. Alázattal erősebb képességek alakíthatók ki, mint pusztán tehetséggel. Az alapozó, fájdalmas edzést is el kell végezni leszegett fejjel, így az ember legyőzheti a jobb adottságokkal induló versenytársat.
A futás nem csapatjáték, de egyedül ez sem működik, kell egy jó edző, a családi háttér. Kell az együttműködés, a közös célért hozott kompromisszumok. Ha olyant mondanak nekünk, ami nem tetszik, az nem azért van, mert bántani akarnak, hanem segíteni.

Végül a fejlődés, tanulás, megújulás: ha mindig mindent ugyanúgy csinálsz, miért várod, hogy jobb legyen? Nyitott szemmel kell járni, és a jó mintákat átvenni. Ez igaz az idősebb, nagytudású edzőkre is: a fiatal sportolónak is lehetnek jó javaslatai, amelyet érdemes végiggondolni”.

 

 

Ezek után egy nagyon komoly téma következett. Dr. Fodor Kinga Vethelp, krízisen innen és túl, kiút a pokolból című előadásában az életben bekövetkező tragikus eseményekkel kapcsolatos megküzdési lehetőségekről, a túlélés és a traumák feldolgozási módszereiről beszélt.

Előadásában külön kiemelte a burn out, azaz a kiégés jelenségét, amely – ahogyan az ezzel kapcsolatos kutatások is bebizonyították – a hazai állatorvosokat is kiemelten érinti. Fontos tudnunk, hogy a lelki terhek viselése mindenkit érint, ezek feldolgozásához azonban a legtöbb esetben pszichológiai, vagy egyéb terápiás segítségre lenne szükségünk, amely igénybe vételét nem szabad sem szégyellnünk, sem titkolnunk annak ellenére sem, hogy hazánkban ez a fajta ellátás még kevésbé elfogadott, sőt, sok esetben a gyengeség jeleként tekintenek rá az emberek. De kiteljesedett – boldog – életet mind a szakmánkban, mind a magánéletünkben csak akkor tudunk élni, ha a fizikai énünk mellett mentálisan is egészségesek tudunk maradni. 

A nap sztárelőadóinak sorát Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus zárta. Nagyszerű előadásának címe: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. A lelki megküzdés útjai.

„Nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet nem, pánikszerűen menekülünk előlük.” De mi mást tehetnénk? 
Előadásának első részében erre a kérdésre adott választ.

Igazán rendhagyó előadást hallhattak a résztvevők, ugyanis az előadás témái nem száraz nyers adatokból álltak, hanem érzelmeket generáltak a hallgatóságban.
„Nem igazán szeretek kutatásokról beszélni, vagy tudományos adatokról, amik egyébként hozzáférhetőek már az interneten. Sokkal inkább olyan történeteket mesélek, amik abban segítenek, hogy a hallgatóság átgondolja a felett kérdéseket és témákat.”


A szombati nap témája a veszteségből nyereség, a vereségből győzelem volt.  
És a legfontosabb tanulság: 
-    Mi a legnagyobb gátló tényező az ember életében?
-    A vereségtől való félelem…


Ezen érdemes elgondolkodni.

Ha nem szeretne lemaradni a legújabb termékekről akkor irakozzon fel és értesítjük az újdonságokról KATTINTSON IDE A FELIRATKOZÁSHOZ

Kapcsolat

map iconAlpha-Vet Állatgyógyászati Kft.
H-8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.

telefon iconTelefon: +36-22/534-500

level iconE-mail: info(KUKAC)alpha-vet.hu I vevoszolgalat(KUKAC)alpha-vet.hu

 

 

 


logogreey

Adatvédelmi tájékoztató

© 2016 - www.allatgyogyszer.hu - Minden jog fenntartva! Készítette az ALPHAPRESS Grafikai Súdió.

Tisztelt Látogató!
Az állatgyógyszer.hu állatgyógyászati website, olyan vényköteles készítményekre vonatkozó, adatokat tartalmaz, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak meghatározott végzettségű személyek számára hozzáférhetőek. Kérem nyilatkozzon, hogy állatorvos, gyógyszerész vagy agrármérnök végzettséggel rendelkezik..