A nyári féregtelenítés elvégzése után 2-3 nappal célszerű az állományt egy másik, nem fertőzött legelőre áthajtani – erre azonban jelenleg nem mindig van lehetőség az átlagos gazdaságokban.

Eddig az elmélet. De mi a helyzet 2017-ben Magyarországon?

Az idei télen kevés volt a hó, ennek köszönhetően a közben beköszöntött fagyos időszakok a szokásosnál hatékonyabban tizedelték meg a legelőn maradt parazita petéket.

Az elsőnyaras bárányokban felszaporodó féregpopuláció ennek ellenére továbbra is fontos szerepet játszik a legelői fertőzöttség fenntartásában, amelynek hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Változatlanul indokolt az állomány kezelése a beistállózást megelőző időszakban is, széles spektrumú anthelmintikummal, hogy megakasszuk a paraziták fejlődési ciklusát.

És mi indokolja éppen a Noromectin injekció választását?

A Noromectin hatóanyaga, az ivermektin az európai rezisztencia vizsgálatok szerint az állományok túlnyomó többségében igen hatékony a fonálférgekre – a bélsárvizsgálatok eredménye alapján 98 százalékkal csökkentette a peteürítést. A parenterális kezelés biztosítja, hogy valamennyi állat biztosan megkapja a hatékony dózist.

A Noromectin injekció a Magyarországon jóváhagyott használati utasításnak megfelelően csak szarvasmarha, juh és sertés kezelésére használható, ugyanakkor irodalmi adatok szerint hatóanyaga, az ivermektin hatékony egyéb kérődzők: kecsék és láma fonálféreg fertőzéseivel szemben is. Természetesen számításba kell vennünk azt is, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján a hatóanyag kinetikájában jelentős különbségek lehetnek a juh és a kecske között, sőt, az egyes kecskefajok között is.

Írta: dr. Tilly Péter

Felhasznált irodalom:

• Geurden et al. Vet Parasitol. 2014 Mar 17;201(1-2):59-66
• Godara et al. J Parasit Dis. Oct 2011; 35(2): 219–221.
• Gokbulut et al. Res Vet Sci. 2009 Dec;87(3):445-8.
• Juh egészségtan, Mezőgazdasági Kiadó ISBN 9637518088