Medvecz Réka IV. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék. Témavezető: Dr. Fodor Kinga

 Interjú Medvecz Réka állatorvostan hallgatóval.
Írta Dr. Tilly Péter

Engem is foglalkoztat a lélektan, sokat olvastam is ebben a témában, mégis feltenném a kérdést, hogy állatorvostan hallgatóként mi vezetett téged a pszichológia területére, hogy ebből írjad a TDK dolgozatodat?

Én nagyon szeretem a pszichológiát, szabadidőmben is szívesen olvasok ilyen könyveket. Amikor tavalyelőtt hallottam Fodor tanárnő felméréséről, amely a kiégésre irányul, kapva kaptam az alkalmon, és rögtön írtam neki. Egyébként is jóban voltunk, és dolgoztunk már együtt a szakkollégiumi tevékenységünk kapcsán. Ő keresett TDK hallgatót, én pedig nagy örömmel álltam bele a témába. Februárban összeültünk a pszichológus szakértőkkel és dr. Szentpétery Zselykével, és onnan már gördülékenyen mentek tovább a dolgok.

Milyen szakértőket vontatok be ennek a 95 kérdésnek az összeállításában?

Az egyetem pszichológusának a segítségét kértük, volt egy vállalatsegítő coachunk, aki mentális és pszichoszomatikus területre szakosodott. A burnout kapcsán a Mashlach tesztnek is nagy hasznát vettük. Ez egy negyven éve használt skálázó teszt, amellyel külön vizsgálják a kiégés fő tüneteit (elidegenedést, érzelmi kimerülést, deperszonalizációt). Ezt nem kifejezetten állatorvosok számára fejlesztették ki, viszont nemzetközileg elfogatott mérce. Ezek közé illesztettük be azokat a témákat, kérdéseket, amelyekkel Kingát ismételten megkeresték a kollégák, így állt össze a 95 kérdés. Ezekhez kapcsolódtak azok a gondolatok, amelyekről a rossz pszichés állapotban lévő állatorvos ismerősöktől , illetve az állatorvos paciensekkel is rendelkező pszichológusoktól értesült témavezetőm. A kérdőívet végül 858 állatorvos töltötte ki.

Hatalmas nagy irodalma van annak, hogy az állatorvosok és az orvosok idő előtt végeznek magukkal, ráadásul még a kezükben is vannak a gyógyszerek, amelyekkel ezt meg tudják tenni. Több nemzetközi felmérés is készült az állatorvosok mentális állapotáról, összehasonlítottátok-e ezekkel a saját eredményeiteket?

Az amerikai állatorvosok körében végeztek olyan felmérést, amellyel a mi adataink jól összehasonlíthatók. Ott jobb volt a helyzet a kiégés és a depresszió vonatkozásában. Ott 61% volt, akit érintett, míg nálunk ez az arány 80% felett van. Az Európai Állatorvos Szövetség is készített felméréseket, de azoknak eltérő volt a célja, nem mentek el ennyire a kiégés irányába.

• • • •

A magyar adatok szerint a válaszadók 31,6%-a mutat szuicid hajlamot. Ez nagyon magasnak tűnik, hogyan jött ki?

Az öngyilkosságra vonatkozó kérdésre is többféle lehetséges válasz szerepelt a kérdőívben: Sokszor, gyakran, néha, soha. Az értékelés során mi a „néha” választ is öngyilkossági késztetésnek vettük, mert a néha is elég lehet ahhoz, hogy az illető egy elkeseredett pillanatában, vagy valamilyen gyógyszer, esetleg alkohol hatása alatt meg is tegye, főleg, hogy kéznyújtásnyira vannak tőle az erre alkalmas gyógyszerek. Így jött ki a szám.

A kérdésfeltevés módja egy lélektani felmérésben jelentősen befolyásolja az eredményeket. Van-e összehasonlításotok egyéb nemzetközi vizsgálatokkal? A felmérésetek alapján a válaszadó állatorvosok 8,5%-a mutatott „jó” mentális állapotot. A jóság nyilván nehezen definiálható fogalom, de az arány nagyon alacsonynak tűnik. Ti mit tekintettetek jónak?

Én a TDK dolgozatomat nemcsak a kiégésre, hanem többek között a munkahelyi élethelyzetekre, a vezető kontra alkalmazott viszonyra, a családi, baráti kapcsolatok minőségére is kiterjesztettem. Az értékelés alapja az volt, hogy egy jó mentális állapotú ember többnyire pozitív válaszokat ad ezekre, és az élete egyéb területeit is érintő kérdésekre egyaránt, ezek összevetésével jött ki ez az eredmény.

A 8,5 százalék azért nekem kicsit alacsonynak tűnik. Eléggé sok állatorvost ismerek, de nem úgy tűnik, hogy csak 8,5% normális.

Attól mert valaki „normálisnak” tűnik, még lehet súlyos krízisben vagy depresszióban, csak a külvilág felé ezt jól el tudja rejteni, ugyanúgy, ahogy egy „nem normálisnak” titulált ember is lehet mentálisan egészséges, szóval én nem tartanám a „normális” kifejezést helyesnek ebben a tekintetben. A nem kiégett, önmagával és a környezetével békében lévő, kiegyensúlyozott emberek még egy nehéz munkanap végén is pörögnek, boldogok, és fáradtan is tudnak örülni az élet szépségeinek, mi őket neveztük jó mentális állapotúaknak.

Van olyan állatorvos kolléganő, aki pszichológiára szakosodott. Gondoltál-e arra, hogy te is ebbe az irányba mégy el, vagy kitartasz a gyógyítás mellett?

Nagyon motivált vagyok a gyógyítás mellett, de a felmérés alapján elgondolkoztam azon, hogy valóban szeretném-e az életemet heti 6 napon 12 órás állatorvosi munkával tölteni. És azt is látom, hogy a lelki támogatásra szükségük van a kollégáknak – lehet, hogy fele-fele arányban fogom megosztani a munkaidőmet a két terület között. A szakma mellett nagyon jó érzés volt beszélgetni is a gyakorlatok során azokkal az emberekkel, akik az állatokat kezelték. De még csak negyedéves vagyok, ez később fog kialakulni.