Általános tapasztalat, hogy az idősebb kutyákat megviseli a téli időszak. Ők eleve is nehezebben mozognak, gyakoribbak a mozgásszervi, reumatikus illetve artrózisos elváltozások, amelyek télen súlyosbodnak. Ennek hátterében az áll, hogy a téli hidegben való sétáltatáskor az akrális részek fokozottan lehűlnek, vérellátásuk csökken, ami önmagában is kóroki tényező az ízületi megbetegedések kialakulásában. Tovább rontja a helyzetet, hogy a nehezen mozgó kutya – bár ő is szívesen tenné – nem bír hancúrozni, ezért az izommunka által termelt hő nem pótolja a hideg miatti fokozott hőveszteséget....

A vadászatokon való részvétel a fokozott izgalmi állapot, stresszhelyzet miatt jelentős megterhelést jelent a vadászkutyáknak. A nyári szezonban az elejtett vízimadarakat a nádasból, úszva, vagy a zsombékos, sáros területek meglábolásával kell behozniuk – az augusztusi szezonban pedig a nagy meleget kell tűrniük. Még a megfelelően tartott, gondozott vadászkutyák is kifáradnak a vadászat végére. A kotorékebeknél a kockázat fokozott: a föld alatti munkánál a kutya nem hibázhat, mert az életébe kerülhet – ugyanakkor a vadgazdálkodás területén munkájuk nélkülözhetetlen.....

Magyarországon nincsenek olyan magas hegyek, amelyeken szeptemberben már hózáporok vannak, de a kánikulai napok után beköszöntött hirtelen lehűlés jelzi a tél közeledtét. A tél – akár van hó, akár nincsen – jelentős megterhelést jelent kisállataink számára, akkor is, ha az állat viselkedése nem változik meg látványosan a séták során. A téli középhőmérséklet kb. 20°C-kal alacsonyabb mint a nyári, erre fel kell készíteni kedvenceinket. A szabadban tartott kutyák és macskák téli bundát növesztenek, és megnövekszik a táplálékfelvételük a hőszigetelést szolgáló bőralatti zsírszövet megvastagodásának érdekében. A jó minőségű táplálás mellett ehhez szükség van a kiegyensúlyozott mikroelem pótlásra is, amelyet a Minera cseppekkel egyszerűen meg tudunk oldani....

Az emberhez hasonlóan a kutyáknál és macskáknál bármely életkorban előfordulhat, hogy kellemetlenné válik a szájuk szaga. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy ez nem egyszerűen kozmetikai kérdés, hanem valamilyen kóros folyamat jele, amelyet komolyan kell vennünk. Az esetek 90 százalékában valamilyen szájüregi probléma áll a háttérben, de kialakulhat egyéb szervi elváltozás (tüdő,- máj,- vesebetegség, vagy diabetes) miatt is. A tiszta fogak és a természetes szagú lehelet félreérthetetlen jele az egészséges állatnak – ezért háziállatunk szájhigiéniájára ugyanúgy oda kell figyelnünk, mint a sajátunkéra....

Gerhard Domagk német orvos volt, aki már medikusként szembesült a bakteriális fertőzések súlyával a háború alatt. 1927-től az IG Farben vegyipari konszernnél végzett kutatómunkát Wuppertalban, majd 1929-től a cég új bakteriológiai kutatóintézetében. Itt fedezte fel 1932-ben, hogy az iparban narancsszínű festékanyagként használt szulfanilamid-származék, a Prontozil baktériumölő hatással is rendelkezik és megvédi a kísérleti állatokat a Staphylococcusok és Streptococcusok által kiváltott fertőzésektől....

Azért két fontos különbség kimutatható a humán párhuzam és a lóbetegség között. Az egyik az elterjedtség. Népegészségügyi adatok szerint az emberi nyombél- és gyomorfekély különböző súlyosságú változatai életük során a felnőtt lakosság mintegy 10%-át érintik. Az állategészségügyi felmérések azonban azt mutatják, hogy a lovak 50 – 90 %-a (!!) érintett lehet a betegség által. Mivel magyarázható mindez? Alapvetően azzal, hogy a ló szerepe a XX. század végére jelentősen átértékelődött....