Miért is kell antibiotikumot adni egy egészséges tehénnek a szárazonállás idején?
Murhpy és társai már 1943-ban kimutatták, hogy tőgy a szárazonállás idején is fertőződhet környezeti pathogénekkel (E. coli, S. uberis) – bár ez nem szokott klinikai tünetekben megnyilvánulni.
A későbbi vizsgálatok azt is igazolták, hogy itt nem egy egyszerű klinikai mellékleletről van szó: a szárazonállás alatti mastitisekkel szembeni védekezés jelentősen javítja a tejelés beindulása utáni tejminőséget és csökkenti a klinikai tünetekben megnyilvánuló mastitisek gyakoriságát.
A gyógyszerekről ma már rendelkezésre álló korszerű farmakokinetikai ismeretek és a kezelésekkel kapcsolatban összegyűlt gyakorlati tapasztalatok alapján a következőket mondhatjuk el a mastitisekkel szembeni védekezésről:
– Az állatok megfelelő szintű elhelyezése, takarmányozása, almozása elkerülhetetlen a megelőzéshez.
–A tőgyfertőzéseket többnyire baktériumok okozzák, amelyekkel szemben hatékony antibiotikumokat kell használnunk. (A ritkábban előforduló gombás és algás (Prototecha) fertőzések eltérő megközelítést igényelnek).
–A tejutak gyógyszertani szempontból olyan kompartmentet alkotnak, amely a szisztémásan alkalmazott antibiotikumok többségének számára nehezen hozzáférhetőek, ezért a tehenek mastitisét általában nem szisztémásan, hanem lokálisan kezeljük.
–Szárazra állításkor a teheneknek preventív célból antibiotikus tőgyinfúziót kell adnunk, mert a tejelés megindulásakor jelentkező akut mastitisek háromnegyed részének hátterében a szárazonállás idején szerzett szubklinikai mastitis áll.
–A lokális kezeléssel nagyon magas antibiotikum koncentrációt tudunk elérni a tőgynegyedben – és szerencsére a tejmirigy és a szisztémás keringés közötti gát visszafelé is működik: ezúttal azt is meglehetősen hatékonyan gátolja, hogy a bimbócsatornán keresztül bejuttatott antibiotikum a tőgyből a keringésbe kerülhessen. Ezzel magyarázható, hogy például a tőgybe adott Cefquinor tőgyinfúzió (hatóanyag: cefquinom) várakozási ideje húsra és ehető szövetekre csak néhány nap.
– Fel kell mérnünk a telep mastitisekből izolált baktérium flóráját, annak antibiotikum érzékenységét.
–Célzott kezelést kell alkalmaznunk, ami azt jelenti, hogy csak olyan antibiotikumot szabad használni a kezelésre, amely a rezisztencia vizsgálatok alapján hatékony a telepen izolált kórokozókkal szemben.
A célzott antibiotikus terápia per definitionem az izolált kórokozóval szemben hatékony antibiotikum kiválasztását és használatát jelenti – tudatosan kerülve a széles spektrumú antibiotikum készítmények indokolatlan alkalmazását.
A tőgygyulladások esetében a célzott kezelés is egyszerre többféle baktériummal szembeni hatékonyságot követel meg a telepen jelenlévő többféle, Gram negatív és Gram pozitív kórokozóval szemben.
Elég csak egy pillantást vetnünk a jelenleg kapható antibiotikus tőgyinfúzió palettára: csupa kombinációs készítmény – a cefquinom viszont monoterápiában is kellően hatékony a tőgygyulladás megelőzésre.
A cefquinom negyedik generációs cefalosporin származék, parenterálisan és tőgyinfúzió formájában egyaránt használják az állatorvoslásban. Humán gyógyászatban nem alkalmazzák, ami a tudatos antibiotikum felhasználás szempontjából jelentős előny.
Hatásspektruma igen széles, és nagyon kevés a vele szemben tapasztalt rezisztencia. Német vizsgálatok szerint a tehenészetekből izolált Staphylococcus és a Streptococcus törzsek 100% érzékeny cefquinomra, az E. coli törzsek esetében ez a szám 90-100% között mozog, tartománytól függően (4). Kétféle formában kapható, szárazonálló és laktáló tehenek számára.
Felhasznált források:
- Murphy JM & Hanson JJ. Infection of the bovine udder with coliform bacteria. Cornell Vet, 1943; 33:61-77.
- Bradley et al: THE USE OF ANTIBIOTICS IN THE TREATMENT OF INTRAMAMMARY INFECTION AT DRYING OFF WORLD BUIATRICS CONGRESS 2006 - NICE, FRANCE
- http://www.alpha-vet.hu/pmk/images/2013/janosi_sz_uj_szempontok_a_togy-gyulladas_szakszeru_es_gazdasagos_gyogykezelesehez.pdf
- http://www.tiergesundheit-aktuell.de/rinder/aktuelles-1505.php