Ahogy már szembesülhettek vele a kollégák, néhány hónappal ezelőtt a jól ismert Erra-60 gyógypremix neve Erra-600-ra módosult, dacára annak, hogy a termék összetétele nem változott: az Erra-600 ugyanúgy 600 mg/g oxitetraciklint tartalmaz, mint az Erra-60, és ugyanabban a dózisban használható sertések pasteurellózisának és légúti Mycoplasma fertőzéseinek kezelésére, mint az Erra-60. A név változtatása a termék terápiás értékét nem érinti, ezért a forgalomban lévő Erra-60 tételek a lejárati időig felhasználhatók.

A Linspec injekció két antibiotikum, a linkomicin és a spektinomicin 5/10 arányú kombinációját tartalmazza. A linkomicin a Gram pozitív baktériumokra hat – önmagában alkalmazva a spektruma nem túlságosan széles, viszont nagyon jó a szöveti penetrációja. Emellett régóta ismert, hogy spektinomicinnel szinergista hatású: a Mycoplasmákkal szembeni hatékonysága tízszeresére fokozódhat, és hatása így kiterjeszthető a Gram-negatív kórokozókra is. A spektinomicin szöveti megoszlása is nagyon jó, a két hatóanyag kombinációjával így egy klinikailag sokrétűen használható készítményhez jutunk.

Szaktanácsadóként gyakran beszélek állattartókkal, ahol a háztáji állományok számára előnyös kis kiszerelések mellett gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyi idő múlva fogyasztható a tyúkok tojása? Ráadásul ez gyakran csak akkor jut a háztáji gazdálkodó eszébe, amikor már megitatta a Neo-Te-Solt, és elmúlt a tyúkok hasmenése. Néhány napja pl. azzal hívott egy gazda, hogy van 30 tojója, akiket lekezelt – most pedig olvassa a használati utasításban, hogy a készítmény árutojónak nem adható… Akkor ő ezek után egyetlen tojását sem eheti meg ezeknek a tyúkoknak? Fél évvel ezelőtt erre még nemmel kellett volna válaszolnom, időközben viszont változott a helyzet!

Tavaly ősszel az Alpha-Vet Kft. végzett egy felmérést a kisállat praxist folytató állatorvosok körében arról, hogy milyen szempontokat tartanak fontosnak az otitis externa kezelésére kiválasztott gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban? A kérdőívet kitöltés után 40 kolléga küldte vissza, akik összesen mintegy 220 külső hallójárat gyulladást kezelnek hetente a rendelőjükben. A felmérés eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: A válaszadók 95 százaléka fontosnak tartja, hogy az alkalmazott készítményben legyen gombaellenes hatóanyag – a fennmaradó 5% is, de csak akkor, ha igazolt a gombák jelenléte. Ugyancsak 95 % azoknak az aránya, akik fontosnak tartják, hogy szer antibakteriális spektruma a lehető legszélesebb legyen. A szteroid gyulladáscsökkentő vonatkozásában alacsonyabb az arány: az állatorvosoknak csak 60 százaléka tartja nélkülözhetetlennek, ami arra utal, hogy a fertőzés hatékony gyógykezelését fontosabbnak tartják a tüneti gyulladáscsökkentő kezelésnél....

Az Actinobacillus pleuropneumoniae baktériumot mindenki első kézből ismeri, aki sertésállományokkal foglalkozik. Vakcinázással és az állathigiéniai rendszabályok következetes betartásával a gyakorisága szinten tartható, ennek ellenére időnként szükség lehet gyógykezelésre vagy metafilaktikus kezelésre. A doxiciklin a mai napig alkalmas erre, hiszen hatékony, továbbá kevés a doxiciklinre rezisztens APP törzs. Miért fordul elő időnként mégis, hogy nem átütő a kezelés eredménye? Van rezisztencia vizsgálat, a dózis megfelelő, a hízók megisszák a megfelelő mennyiségű vizet, a kezelés időtartama 5 nap, ahogy a nagykönyvben meg van írva… Ilyenkor az ember a gyógyszer minőségére gyanakszik, pedig legalább ilyen fontos volna megvizsgálni az ivóvizet is, amiben feloldottuk....

A külső hallójárat gyulladás – otitis externa – az állatorvosi rendelőkben előforduló egyik leggyakoribb kórkép. Egy irodalmi adatok szerint 1370, rendelésre behozott kutyából 120 esetben állapítottak meg otitis externát, ezek közül 85 eset (71 %) lógó fülű fajta volt. A külső hallójárat gyulladásnak a bőrgyulladáshoz hasonlóan sokféle kiváltó oka lehet: hajlamosít rá a lógó fül okozta nedves környezet a hallójáratban, ezekben a fajtákban 13-14% a gyakorisága, szemben az álló fülű kutyákban megfigyelt 5% körüli értékkel. Okozhatja idegentest (pl. toklász), allergiás, endokrin vagy immun-mediálta folyamat, paraziták, de hajlamosító tényezőként szoba jöhet szisztémás fertőzés, pl. szopornyica is. Az esetek jelentős részében bakteriális és gombás fertőzés kíséri a gyulladást. A csoportos tartás esetén az otitis externa gyakrabban fordul elő. A beteg ellátásának első lépése a korrekt diagnózis felállítása – ha pl. a gyulladás hátterében a bűzmirigy gyulladása áll, azt is feltétlenül kezelni kell....

Murhpy és társai már 1943-ban kimutatták, hogy tőgy a szárazonállás idején is fertőződhet környezeti pathogénekkel (E. coli, S. uberis) – bár ez nem szokott klinikai tünetekben megnyilvánulni.A későbbi vizsgálatok azt is igazolták, hogy itt nem egy egyszerű klinikai mellékleletről van szó: a szárazonállás alatti mastitisekkel szembeni védekezés jelentősen javítja a tejelés beindulása utáni tejminőséget és csökkenti a klinikai tünetekben megnyilvánuló mastitisek gyakoriságát ...

A tilozin (a Tylogran vízoldékony granulátum hatóanyaga) mindannyiunk által jól ismert, kizárólag az állatgyógyászatban használt, jól bevált makrolid antibiotikum. A címben említett kedvező tulajdonságok a tilozin fizikokémiai sajátosságainak köszönhetők: A tilozin gyenge szerves bázis (pKa=7,73). Lipofilitása és alacsony fehérjekötődése miatt a megoszlása kitűnő, szöveti koncentrációja a beadást követően rövid idővel meghaladja a plazmaszintet, és intracellulárisan is hatékony gyógyszerszintet ér el....